2018. 04. 17. Cigány népismeret vetélkedő
Hagyományos mesterségek a cigány/roma közösségekben – ebben a témakörben tett közzé versenyfelhívást a pécsi Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola. A nevezőkre előzetes feladat is várt: Valamely hagyományos cigány mesterség egy még élő képviselőjének életútját, munkásságát kellett feldolgozniuk kisfilm, hangfelvétel, írott dokumentum, stb. formában. A csapat tagjai: Ignácz Vivien, Orsós Szabolcs, Balázs Zsolt és Kovács Viktor voltak. Filmjüket a faluban élő idős prímásról készítették, és ezzel bejutottak a versenyen résztvevő 16 csapat közé, majd a vetélkedőn a harmadik helyet szerezték meg.
Orsós Szabolcs és Balázs Zsolt filmje Igazából nekem ez egy nagyon meglepő eredmény volt, ugyanis elég nehéz és ismeretlen feladatok voltak. A legismeretlenebb feladat a trimino volt. Mert lovári nyelven voltak a régi roma foglalkozások. Ezt a feladatot csak logikusan tudtuk megoldani, mert egyikünk se beszéli a lovári nyelvet. A legjobb feladat a totós volt, ugyanis abban tudtuk felhasználni tudásunkat. A többi feladat többnyire játékos volt. Gyönyörű faragványok kiállítása volt az emeleten, amiket Kosztics László fafaragó művész készített. A földszinten kosárfonást is láthattunk, és még ki is próbálhattuk volna. A bejáratnál vályogvetést is bemutatott egy bácsi. Bár most csak kézzel tudta gyúrni a sarat. De igy is nagyon érdekes volt. A díjátadó után a Gandhi Gimnázium diákjai egy nagyon szép zenés táncos műsort mutattak be. Utána egy másik tánccsoport lépett fel. Utána táncház is volt. Szerintem ez egy nagyon szervezett program volt. Nagyon jó volt a kiszolgálás is, kedvesek és aranyosak voltak. Nagyon jól éreztem magam. Orsós Szabocs 7.
Tegnap egy igazán különleges esemény szemtanúi voltunk. Helyileg a Pécsi Gandhi Gimnázium cigány hagyomány őrző versenyén vettünk részt. Voltak ott különböző cigány mesterségek, amiket megfigyelhettünk a helyszínen, és ki is lehetett próbálni, de mi nem éltünk ezzel a lehetőséggel, pedig én személy szerint kipróbáltam volna annak reményében, hogy nem rontom el. Volt egy viszonylag híres ember ebben az iskolában, úgy hívták, hogy Kosztics László fafaragó mester. Az ő faragásait nézhettük meg. És aztán hosszas várakozás után végre elkezdődött a verseny, amiben különböző feladatokkal kellett boldogulnunk, többnyire játékos feladatokat kaptunk, de volt köztük 1-1 nehezebb is. Hát finoman szólva nehéz, mert igazság szerint mi nem is tanultunk ilyet, mint például a triminós feladat, amiben lovári nyelven kellett megtalálni a párját. ezt a feladatot mi olyan dupla vagy semmi alapon oldottuk meg. És aztán a többi feladat az többnyire simán ment. Végül az eredményhirdetésnél még mi magunk sem hittük el, hogy a tizenhat csapat közül harmadikak lettünk. Kaptunk ajándékokat is, mindenki kapott fejenként 1-1 fülhallgatót. A végén még táncház is volt. Vacsorára már nem maradtunk, de elcsomagolták nekünk. Én személy szerint jól éreztem magam ezen a rendezvényen a Pécsi Gandhi Gimnáziumban. És szívesen elmennék jövőre is. Kovács Viktor 7.
 |
||||||||||||
|
Archívum |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| baracsdenes@gmail.com |
